Tenyésztési struktúrák kialakítása a proto fázisban
Ide írhatsz...
Ez a rész a teljes program gerince – ha ez jól van felépítve, a genetikai és funkcionális célok tarthatók.
TENYÉSZTÉSI STRUKTÚRA KIALAKÍTÁSÁNAK PROGRAMJA
Proto-fajta (Szelindek) populációs rendszer
I. A TENYÉSZTÉSI STRUKTÚRA CÉLJA
A tenyésztési struktúra nem adminisztráció, hanem populációirányítási eszköz.
Alapcélok:
genetikai sokféleség megőrzése,
alapítói hatás csökkentése,
kan- és vonal túlhasználat megelőzése,
hosszú távon stabil populáció.
📌 Kulcselv:
Nem egyedeket tenyésztünk, hanem vonalak közti egyensúlyt.
II. STRUKTÚRAI ALAPELEMEK
1. Tenyésztési egységek meghatározása
A populáció három szinten tagolódik:
1️⃣ Populációszint – az egész szelindek állomány
2️⃣ Vonal-szint – elkülönített genetikai egységek
3️⃣ Család-szint – közvetlen rokonsági körök
Mindhárom szintet külön kell kezelni, külön szabályokkal.
III. TENYÉSZTÉSI VONALAK KIALAKÍTÁSA
2. Vonaldefiníció
Egy tenyésztési vonal:
közös alapítóra vagy alapítói csoportra épül,
több generáción keresztül nyomon követhető,
nem zárt, hanem irányított.
📌 Vonal ≠ vérvonal
A vonal funkcionális-genetikai egység.
3. Vonalak száma és aránya
Optimális proto-fázisban:
minimum 3 fő vonal,
ideális esetben 4–5 vonal.
Arányelv:
egyik vonal sem adhatja a teljes populáció >40%-át.
Ez kritikus az alapítói torzulás elkerülésére.
4. Vonalvezető egyedek kijelölése
Minden vonalban:
1 elsődleges kan,
1–2 alternatív kan,
2–4 tenyésztésre szánt szuka.
⚠️ A "vonalvezető" nem jelent korlátlan használatot.
IV. KANHASZNÁLATI STRUKTÚRA
5. Kanhasználati kvóták
Proto-fázisban:
egy kan max. 10–15% genetikai hozzájárulás,
évente legfeljebb 1–2 alom / kan.
📌 Ez a popular sire effect elleni védelem.
6. Alternatív kanrendszer
Minden vonalban:
legalább 2 tenyésztésre alkalmas kan,
különböző generációból.
Ez biztosítja:
rotáció lehetőségét,
váratlan kiesések kezelését.
V. SZUKA-OLDALI STRUKTÚRA
7. Szukák szerepe
A populáció stabilitását a szukák hordozzák, nem a kanok.
Alapelv:
több szuka kevesebb almával,
nem kevesebb szuka sok almával.
📌 Ez csökkenti a genetikai szűkületet.
8. Szukahasználati szabályok
szuka max. 2–3 alom élete során,
almok generációk között elosztva,
testvérszukák nem egyszerre kerülnek túlhasználatra.
VI. ROTÁCIÓS TENYÉSZTÉSI MODELL
9. Vonalak közti rotáció
A vonalak nem keverednek véletlenszerűen.
Rotációs minta például:
A → B
B → C
C → A
Ez biztosítja:
genetikai áramlást,
COI kontrollt,
MK kiegyenlítést.
10. Rotáció dokumentálása
Minden keresztezéshez:
előzetes genetikai számítás,
indoklás,
várható hatás becslése.
📌 Ez teszi a rendszert auditálhatóvá.
VII. DÖNTÉSI MECHANIZMUS
11. Tenyésztési döntések jóváhagyása
Kötelező jóváhagyás, ha:
vonalon belüli párosítás történik,
COI > 6–7%,
túlhasznált egyed kerülne újra tenyésztésbe.
Ez lehet:
belső tanács,
vagy egy kijelölt genetikai felelős.
VIII. STRUKTÚRA FELÜLVIZSGÁLATA
12. Éves struktúraelemzés
Évente vizsgálandó:
vonalak aránya,
kanhasználati torzulás,
MK-szórás,
Ne változása.
Ha eltérés van:
👉 struktúra-módosítás kötelező.
IX. HIBÁK, AMIT A STRUKTÚRA MEGELŐZ
❌ "szuperkan" jelenség
❌ gyors homogenizáció
❌ rejtett belterjesség
❌ vonaleltűnés
❌ genetikai zsákutca
X. ZÁRÓ ALAPELV
A jó tenyésztési struktúra nem gyorsítja, hanem lassítja a tenyésztést.
De cserébe megmenti a fajtát a jövőben.